Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A siker titka

http://www.ggiszovetkezet.eoldal.hu/img/articles/33.jpg

 

 

A cápaszerűek vagy közismertebben cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.

 

Megjelenésük:

Kopoltyúval lélegeznek. A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú. Egyes alakok egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált. Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok. Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus, ún. heterocerk farokúszó. Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.

Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú. A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is. Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására, és tépésére alkalmasak. A kitépett falatokat aztán egészben nyelik le. Az orruk nagyon érzékeny a vízbe került vér szagára.

 

Életmódjuk:

Ismeretesek fog nélküli alakjaik is, melyek a tengervízből planktonokat szűrnek ki. A többi fajuk mind ragadozó, elsősorban halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkoznak, de a nagyobb termetű cápafajok tengeri emlősöket is zsákmányolnak, így az emberre is veszélyesek lehetnek (a fajok 10% veszélyes az emberre). Többségük a tengerek lakója, egyes fajok a trópusi folyókban élnek.

 

Szaporodásuk:

A csontos halakkal ellentétben belső megtermékenyítésűek, sőt elevenszülők is akadnak közöttük. A nem elevenszülő fajok kemény burkú petéket raknak.

 

Rendszerezés - Az öregrendbe az alábbi rendek tartoznak:

kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) – 270 faj

bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes) – 10 faj

szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) – 5 faj

heringcápa-alakúak (Lamniformes) – 16 faj

rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) – 33 faj

fűrészescápa-alakúak (Pristiophoriformes) – 5 faj

angyalcápa-alakúak (Squatiniformes) – 18 faj

tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) – 115 faj

 

 

________________________________________________________________

Cápafajok:

 

CHLAMYDOSELACHIDAE-GALLÉROS CÁPÁK CSALÁDJA

Galléros cápa (Chlamydoselachus anguineus)

 

HEXANCHIDAE-SZÜRKECÁPÁK CSALÁDJA

Hegyesorrú hétkopoltyús tehéncápa (Heptanchias perlo)

Szürkecápa (Hexancus griseus)

Pettyes hétkopoltyús tehéncápa (Notorynchus cepedianus)

 

ECHINORHINDAE-SZEDERCÁPÁK CSALÁDJA

Szedercápa (Echinorhinus brucus)

 

SQUALIDAE-TÜSKÉSCÁPÁK CSALÁDJA

Fekete tüskéscápa (Etmopterus spinax)

Feketefarkú tüskéscápa (Squalus melanurus)

Grönlandi cápa (Somniosus  microcephalus)

Kampósfogú tüskéscápa (Aculeola nigra)

Kis alvócápa ( Somniosus rostratus)

Közönséges tüskéscápa ( Squalus acanthias)

Madárcsőrű tüskéscápa (deania calcea)

Mélytengeri szaggató cápa (Isistius brasiliensis)

Nyelőcápa (Centrophorus granulosus)

Portugál tüskéscápa (Centroscymnus coelolepis)

Sárkányúszós tüskéscápa (Dalatias licha)

Sötét tüskéscápa (Centroscyllium fabricii)

Szürke tüskéscápa (Squalus blainvillei)

Törpe tüskéscápa (Squaliolus laticaudus)

 

OXYNOTIDAE-ÉRDESCÁPÁK CSALÁDJA

Disznócápa (Oxynotus centrina)

 

PRISTIOPHORIDAE-FŰRÉSZESCÁPÁK CSALÁDJA

Japán fűrészes cápa (Pristiophorus japonicus)

Rövid orrú fűrészes cápa (Pristiophorus nudipinnis)

 

SQUATINIDAE-ANGYALCÁPÁK CSALÁDJA

Közönséges angyalcápa (Squatina squatina)

 

HETERODONTIDAE-BIKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Ausztrál bikacápa (Heterodontus portusjacksoni)

Japán bikacápa (Heterodontus japonicus)

 

PARASCYLLIDAE-SZŐNYEGCÁPÁK CSALÁDJA

Kékes szőnyegcápa (heteroscyllium colcloughi)

Korall szőnyegcápa (parascyllium collare)

 

BRACHAELURIDAE-VAKCÁPÁK CSALÁDJA

Vakcápa (brachaelurus waddi)

 

ORECTOLOBIDAE-DAJKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Díszes dajkacápa (Orectolobus ornatus)

Pettyes macskacápa (Orectolobus maculatus)

 

HEMYSCYLLIDAE-BAMBUSZCÁPÁK CSALÁDJA

Arab bambuszcápa (Chiloscyllium arabicum)

Szürke bambuszcápa (Chiloscyllium griseum)

Váll-lapos cápa (Hemiscyllium ocellatum)

 

STEGOSTOMATIDAE-ZEBRACÁPÁK CSALÁDJA

Zebracápa (Stegostoma fasciatum)

 

GINGLYMOSTOMATIDAE-DAJKACÁPÁK CSALÁDJA

Dajkacápa (Ginglymostoma cirratum)

Rozsdás dajkacápa (Nebrius ferrugineus)

 

RHINIODONTIDAE-CETCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Cetcápa (Rhincodon typus)

 

ODONTASPIDAE-HOMOKI TIGRISCÁPÁK CSALÁDJA

Homoki tigriscápa –Charcarias taurus (Eugomphodus taurus)

Kisfogú homoki tigriscápa (Odontaspis ferox)

 

MITSUKURINIDAE-KOBOLDCÁPÁK CSALÁDJA

Koboldcápa (Mitsikurina owstoni)

 

PSEUDOCARCHARIIDAE-KROKODILCÁPÁK CSALÁDJA

Krokodilcápa (Pseudocarcharias kamoharai)

 

MEGECHASMIDAE-ÓRIÁSSZÁJÚ CÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Óriásszájú cápa (Megachasma pelagios)

 

ALOPIIDAE-RÓKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Rókacápa (Alopias vulpinus)

 

CETORHINIDAE-ÓRIÁSCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Óriáscápa (Cetorhinus maximus)

 

LAMNIDAE-HERINGCÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Heringcápa (Lamna nasus)

Hosszúuszonyú makocápa (Isurus paucus)

Nagy fehér cápa (Charcalodon carcharias)

Röviduszonyú makocápa (Isurus oxyrinchus)

 

SCYLIORHINIDAE-MACSKACÁPAFÉLÉK CSALÁDJA

Szivacsfejű macskacápa (Apristurus spongiceps)

Dagadó macskacápa (Cephaloscyllium ventriosum)

Feketeszájú macskacápa (Galeus melastomus)

Kispettyes macskacápa (Scyliorhinus canicula)

Nagyfoltos macskacápa (Scyliorhinus stellaris)

 

TRIAKIDAE-NYESTCÁPÁK CSALÁDJA

Közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus)

Csillagos cápa (Mustelus asterias)

Leopárdcápa (Triakis semifasciata)

 

HEMIGALEIDAE-MENYÉTCÁPÁK CSALÁDJA

Foghíjas cápa (Hemipristis elongatus)

 

CARCHARHINIDAE-KÉKCÁPA-FÉLÉK CSALÁDJA

Ásóorrú cápa (Scoliodon laticaudus)

Bikacápa-Zambézi cápa (Carcharhinus leucas)

Brazil hegyesorrú cápa (Rhizoprionodon lalandii)

Bronzcápa-Rézcápa (Carcharhinus brachyurus)

Citromcápa (Negaprion brevistris)

Ezüstsúszójú szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus)

Fehérfoltos szirticápa (Triaenodon obesus)

Feketefarkú szirticápa- Rövid orrú cápa (Carcharhinus wheeleri)

Feketefoltos szirticápa (Carcharhinus melanopterus)

Feketevégű cápa (Carcharhinus limbatus)

Foltosfarkú cápa (Carcharhinus sorrah)

Fonócápa (Carcharhinus brevipinna)

Gangeszi folyamicápa (Glyphis gangeticus)

Homokpadi cápa (Carcharhinus plumbeus)

Karibi szirtcápa (Carcharhinus perezi)

Kék cápa (Prionace glauca)

Nagyorrú cápa (Carcharhinus altimus)

Óceáni fehérfoltos cápa (Carcharhinus longimanus)

Selymescápa (Carcharhinus falciformis)

Sötétcápa (Carcharhinus obscurus)

Szürke szirtcápa (Carcharhinus albyrhynchos)

Tejcápa (Rhizoprionodon acutus)

Tigriscápa (Galeocerdo cuvier)

Vágottszemű cápa (Loxodon macrorhinus)

 

SPHYRNIDAE-PÖRÖLYFEJŰ CÁPÁK CSALÁDJA

Csipkés pörölycápa (Sphyrna lewini)

Nagy pörölycápa (Sphyrna mokarran)

 

 feher-capa-400x292.jpg

 www.cicusokoldala.eoldal.hu.jpeg

 

 

Képgaléria

Bikacápa

Dátum: 2013.01.26
Fénykép: 4
Mappák: 0
Hozzászólások: 2

Tigriscápa

Dátum: 2013.01.25
Fénykép: 10
Mappák: 0
Hozzászólások: 0